FCI VII. fajtacsoport (Vizsl�k, szetterek)    Vizsl�k. A leggyakrabban haszn�lt vad�szkuty�k. A megszimatolt apr�vadat, p�ld�ul f�c�nt mozdulatlann� dermedve "�llj�k". A lel�tt vadat megkeresik, �s gazd�jukhoz viszik. Igen sokoldal�ak, j�l dolgoznak v�zi vad�szatokon is, de a sebes�lt nagyvadat is nyomon k�vetik �s megtal�lj�k. Sok milli� forint hasznot hajtanak, seg�ts�g�k n�lk�l a megl�tt vadaknak kb. harmada elv�sz. K�z�p-termet�ek, ar�nyosak, szik�rak, nagy, lel�g� f�l�k van. �l�nkek, m�gis kiegyens�lyozottak, szagl�suk kiv�l�, intelligensek �s tanul�konyak. Sz�mtalan fajt�jukat teny�sztik, mi csak az �ltal�nosan elterjedteket eml�tj�k meg k�z�l�k. R�vidsz�r� magyar vizsla. K�z�pnagy, eleg�ns megjelen�s� s�rga, r�vid sz�r� mindenes vad�szkutya. Ink�bb k�nnyed fel�p�t�s�, sz�raz, szik�r, a sz�ps�g �s er� harm�ni�j�t t�kr�zi. Mindenes vad�szkutya, teh�t egyar�nt j�l kell vad�sznia mez�n, erd�ben �s v�zen. Jellemz� tulajdons�ga a kiv�l� orr, a szil�rd �s figurat�v vadmeg�ll�s, a kiv�l� elhoz�si hajlam, a csapak�vet�si k�szs�g �s a v�zszeretet. Term�szete Karaktere �l�nk, bar�ts�gos kiegyens�lyozott, k�nnyen tan�that�. Alapvet� tulajdons�ga a kiemelked� kapcsolattart�si k�szs�g. A durva b�n�sm�dot nehezen viseli el. Alapvet�en nem lehet agressz�v, �s sohasem lehet f�l�nk. B�r eredend�en vad�szkutya, kifejezetten nagy mozg�sig�nnyel, term�szete r�v�n lak�sban, kedvtel�sb�l is k�nnyen tarthat�. Angol elnevez�s: Hungarian short-haired pointing dog N�met elnevez�s: Kurzhaariger Ungarischer Vorstehhund Francia elnevez�s: Braque hongrois � poil court Spanyol elnevez�s: Braco h�ngaro de pelo corto FCI standard le�r�s: http://www.dogdomain.com/fcistandards/fci-057.htm