FCI X. fajtacsoport (Agarak)  
 
Agarak. Rendk�v�l gyors vad�szkuty�k, melyek a t�bbivel ellent�tben nem az orrukat haszn�lj�k, hanem "szemre" hajtanak. A t�bai, i. e. 1440 k�r�l k�sz�lt falik�p tan�s�ga szerint az egyiptomiak m�r akkor mezei nyulakat �s antilopokat fogtak a seg�ts�g�vel. A r�vid sz�r� fajt�k �szak-Afrik�b�l �s a K�zel-Keletr�l sz�rmaznak, a hossz� sz�r�ek D�l- �s Bels�-�zsi�b�l. Eur�p�ba - feltehet�leg g�r�g-r�mai k�zvet�t�ssel - a r�vid sz�r� agarak ker�ltek el�sz�r. Arianus r�mai szerz� i. sz. 130-ban m�r eml�ti �ket, s�t a vel�k val� vad�szat m�dj�t is le�rja. Megk�l�nb�zteti a k�nnyebb, nyul�sz� Veltrus leporariust a nehezebb, vaddiszn�ra �s ragadoz�kra haszn�lt Veltrus porcariust�l.

Afg�n ag�r. Az afg�nok szerint olyan �si fajta, hogy m�r No� is felvette a b�rk�j�ba a t�ziszt, ahogy eredetileg h�vj�k. A pasuntok (afg�n hegyi t�rzs) antilop, vadkecske, vadjuh �s ragadoz�k vad�szat�ra haszn�lj�k. Tal�n az egyetlen ag�rfajta, melyet hegyi vad�szatokra, s�t teherhord�sra is befognak. Az eredeti t�pus l�nyegesen elt�r az �ltalunk bemutatott luxusfajt�t�l.

A "modern" form�t 1895 ut�n, Angli�ban teny�sztett�k ki. Sz�re s�r�bb�, puh�bb� v�lt, de meg�rizte csod�latosan rugalmas j�r�s�t. �jabban rendk�v�li m�don divatba j�tt, az egyik legkeresettebb luxus�llat.

Megjelen�se m�lt�s�gteljes, teste izmos, szik�r. Feje hossz�, de ar�nyos. Az orra �s a szeme s�t�t sz�n�. F�le hossz�, alul t�z�tt �s lel�g�. Hossz� nyaka �vesen k�ti �ssze a fejet �s a testet. Teste j�l izmolt. A kan marmagass�ga 68-74 cm, a szuk�� 63-69 cm k�z�tti. Mozg�sa k�nnyed, gyors. Az ag�r kitart�, fordul�kony �s igazi sprinter. Alkalmas terel�kuty�nak, test�rnek �s vad�szkuty�nak is.

Angol elnevez�s: Afghan hound
N�met elnevez�s: Afghanischer Windhund
Francia elnevez�s: L�vrier afghan
Spanyol elnevez�s: Lebrel afgano

FCI standard le�r�s: http://www.fci.be/uploaded_files/228GB2004_en.doc