| FCI II. fajtacsoport (Schnauzerek, pinscherek, rz-vd ebek, masztiffok)
Bullmasztiff, a gyerekbart jjeli vadr. E fajta eredete is Angliba nylik vissza. A viktrinus Angliban a vadszat ri kivltsg volt, ugyanakkor sok hez szegnyember - dacolva a hallbntets lehetsgvel - rknyszerlt az orvvadszatra. A tetten rt orvvadszok - elkerlend a ktelet - gyakran megltk az erd vadrt. A vadrknek ezrt olyan kutyra volt szksgk, amely szfogad, kitn szaglssal rendelkezik, csendben tmad, leterti az ellenfelet, de nem li meg azt.
A bullmasztiff 60%-ban masztiff, 40%-ban bulldog. A rgi angol masztiffok bulldoggal tkeresztezett eldeinek formjt tbb-kevsb rz, de szilrdabb szervezet, mozgkony fajta. Termszete is kedvesebb, intelligensebb, engedelmesebb, knnyebben tanthat, j rzhajlam. Nyugodt termszet, a gyerekekkel szemben tolerns. Nem nehz tantani, de odafigyelst ignyel, mert a hangslyvltoztatsra rzkenyen reagl.
Sima, rvid szr, rtvrs, gyakran cskos. A cskos minden rnyalata, a fak vagy vrs is megengedett, csak a szn tiszta, egyntet s hatrozott legyen. Kis fehr jegy a mellkason elfordulhat, ms fehr jegy nem kvnatos. Nlklzhetetlen a stt pofa, ugyangy a stt tnus egszen a szemekig, tovbb a stt jegyek a szem krl, amelyek egyttesen a kvnatos kifejezst biztostjk.
Marmagassg kanoknl 63,5-68,5 cm, szukknl 61-66 cm. A kanok slya 50-59 kg, a szukk 41-50 kg.
Angol elnevezs: Bullmastiff Nmet elnevezs: Bullmastiff Francia elnevezs: Bullmastiff Spanyol elnevezs: Bullmastiff
FCI standard lers: http://www.fci.be/uploaded_files/157gb2001_en.doc
| |