FCI II. fajtacsoport (Schnauzerek, pinscherek, �rz�-v�d� ebek, mastiffok) 
 
Berni p�sztor (Berner sennenhund). A fajtatiszt�n teny�sztett berni, ahogyan mi azt ma ismerj�k, k�r�lbel�l egy �vsz�zada l�tezik. A tudatos teny�szt�st a sz�zadfordul�n kezdt�k meg, azokb�l a sv�jci, Alpok k�z�tt �l�, Bern k�rny�ki parasztkuty�kb�l, melyek m�r �vsz�zadok �ta seg�tett�k a parasztgazdas�gok �let�t. Ezeket a kuty�kat akkor m�g "D�rrbachi"-nak nevezt�k, �s a h�rom sz�n legk�l�nb�z�bb sz�n�sszet�tel�ben fordultak el�.

Megfontolt ragaszkod�
A fajta hivatalosan 1904-t�l l�tezik, ekkor jegyezt�k be a Sv�jci Kutyat�rzsk�nyvbe az els� "D�rrbachi" kuty�kat. N�h�ny �vvel k�s�bb azt�n a fajt�t - Albert Heim javaslat�ra - berner sennenhundnak nevezt�k el. �s mint keresztap�nak, mi volt a v�lem�nye a bernir�l? "Az a berner sennenhund, amellyel sokat foglalkoznak, intelligenci�j�val �s bar�ts�goss�g�val sok minden olyan dolgot is megtanul, ami nincs benne a r�gi "parasztprogramban". Nagyon figyelmesek, mindenre �gyelnek, a legmagasabb intelligenci�t �s megfontolts�got bizony�tj�k. �l�nkek, mozg�konyak, ragaszkod�ak, szeretetre m�lt�ak, h�s�gesek, �s mint minden p�sztorkuty�b�l, hi�nyzik bel�l�k mindenf�le �lnoks�g. Mer�szek, nem f�lnek, de nem vereked�sek."

Igazi csal�di kutya
A kuty�k �rt�k�t �vsz�zadokon kereszt�l kiz�r�lag a haszn�lhat�s�guk hat�rozta meg. Nem sz�m�tott, hogy milyen volt a sz�n�k, a rajzolatuk, egyetlen szempont volt: a haszn�lhat�s�g. Ennek vetettek al� mindent, �s a szigor� szelekci�nak k�sz�nhet�en a fontos tulajdons�gok egyre m�lyebben r�gz�dtek a fajt�ban. A fajta m�g ma is �rzi a j� parasztkutya jellemz�it. Ter�let�t, gazd�j�t �szt�n�sen v�di, erre nem kell tan�tani. Ha idegen �rkezik a h�zhoz, figyeli, hogyan fogadja a gazda �s ennek megfelel�en reag�l � is. Nem ugat�s vagy vad, de hat�rozott �s f�lelmet nem ismer. Nem egygazd�s, ink�bb igazi csal�di kutya, aki szereti a t�rsas�got, szeret mindig ott lenni, ahol t�rt�nik valami. A harmonikus k�ls�t, a sz�p sz�rzetet, a szab�lyos, szimmetrikus eloszl�s� rajzolatot �s a sz�p �rnyalat� sz�neket m�r tudatosan alak�tott�k a teny�szt�k.

Manaps�g a bernit legt�bben t�rsk�nt, hobbikutyak�nt tartj�k. Fontos azonban, hogy a - m�ra munkan�lk�liv� v�lt - kuty�nak megfelel� elfoglalts�got biztos�tsunk, �s n�mileg p�toljuk az egykori h�z�rz�, hajt�- �s vontat�kutya sokr�t� feladatk�r�t. Nem �lhet unalmas, egyhang� �letet, �s ehhez ny�jthatunk neki seg�ts�get azzal, ha hagyjuk, hogy r�sze legyen a csal�d �let�nek, ak�r kir�ndul�sok vagy nyaral�sok alkalm�val. A mai rohan� vil�gban �let�nket �gy kell szervezn�nk, hogy szabadid�nk nagy r�sz�t megpr�b�ljuk csal�dunkkal t�lteni, melynek a bernink is tagja.

A berni p�sztorkutya szeret j�tszani, fog�kony, nagyon ragaszkod� t�pus. Azt is meg�rzi, ha rossz kedve van a gazdinak. Ilyenkor labd�zzunk vele kicsit �s mindj�rt jobb kedvre der�l�nk. 

Angol elnevez�s: Bernese mountain dog
N�met elnevez�s: Berner Sennenhund
Francia elnevez�s: Bouvier bernois
Spanyol elnevez�s: Perro boyero de monta�a bern�s

FCI standard le�r�s: http://www.fci.be/uploaded_files/045A2002_en.doc