|
FCI I. fajtacsoport (Psztor s juhszkutyk)
Egy kis nevezktan A Beauc-i juhszkutya vagy ahogy mskppen nevezik, a "Bas Rouge" neve rtharisnys lbra utal, mivel a Bas Rouge alul vrset jelent. Elszr egy bizonyos Rozier Abb rta le ezt a fajtt 1809-ben, br a mai mr sokban klnbzik az ltala lerttl, mgis ezt tekinthetjk a beauceron snek.

A szvs birkar Korbban a birkanyjak rzsre, terelsre hasznltk. Ezrt az idjrs viszontagsgainak s az llatokat megtmad farkasoknak ellent kellett llnia. Szvs, ers fajta, amelynek egy 80 km-es sta meg sem kottyan. Kt kutya elg volt ahhoz, hogy mintegy 300 birkt rizzen.
Egy kis alaktan A francia psztorkutyk kztt a legnagyobb, rusztikus, ers fajta. Marmagassga 70 cm. Rvid szr. Szne fekete-cser, trikolor (fekete, vrs, szrke).
A flelmet nem ismeri A beauceron alaptermszete az nfejsg, de konzekvens nevelssel "kezesbrnny" varzsolhat. Kitart, munkabr, st egyenesen szereti a kihvsokat. Alkalmazkod, a laksban is tarthat, persze megfelel testmozgs biztostsa mellett. Kivl hzrz. Btor, a flelmet nem ismeri. Nyugodt, nem agresszv.
Angol elnevezs: Beauce sheep dog (Beauceron) Nmet elnevezs: Berger de beauce (Bas Rouge) Francia elnevezs: Berger de beauce (Bas Rouge) Spanyol elnevezs: Pastor de beauce
FCI standard lers: http://www.fci.be/uploaded_files/044gb2001.doc
| | | |