FCI X. fajtacsoport (Agarak) 
 
Agarak. Rendk�v�l gyors vad�szkuty�k, melyek a t�bbivel ellent�tben nem az orrukat haszn�lj�k, hanem "szemre" hajtanak. A t�bai, i. e. 1440 k�r�l k�sz�lt falik�p tan�s�ga szerint az egyiptomiak m�r akkor mezei nyulakat �s antilopokat fogtak a seg�ts�g�vel. A r�vid sz�r� fajt�k �szak-Afrik�b�l �s a K�zel-Keletr�l sz�rmaznak, a hossz� sz�r�ek D�l- �s Bels�-�zsi�b�l. Eur�p�ba - feltehet�leg g�r�g-r�mai k�zvet�t�ssel - a r�vid sz�r� agarak ker�ltek el�sz�r. Arianus r�mai szerz� i. sz. 130-ban m�r eml�ti �ket, s�t a vel�k val� vad�szat m�dj�t is le�rja. Megk�l�nb�zteti a k�nnyebb, nyul�sz� Veltrus leporariust a nehezebb, vaddiszn�ra �s ragadoz�kra haszn�lt Veltrus porcariust�l.

Arab ag�r (Sloughi). Roppant szik�r, szinte m�r zavarba ejt�en karcs�. Nemes testalkat� ag�rfajta. A kan ide�lis marmagass�ga 70 cm, testhossza pedig a v�ll�t�l a h�ts�j�ig m�rve 67-68 cm. A szuka marmagass�ga 65 cm, testhossza 62-63 cm kell hogy legyen. Testshossza legyen ar�nyban magass�g�val, akkor j�, ha ez 9,6:10.

Mark�ns pofa, hat�rozott tekintet. "Rosszul sminkelt" szemei ellen�re is megnyer�. M�g az arabok is - akik tiszt�talannak tartanak minden m�s kuty�t - rendk�v�l nagyra becs�lik. Ma is rendszeresen vad�sznak vele. Feltehet�en valamennyi eur�pai r�vid sz�r� ag�r egyenes �g� �se.