FCI VII. fajtacsoport (Vizsl�k, szetterek)  

Vizsl�k. A leggyakrabban haszn�lt vad�szkuty�k. A megszimatolt apr�vadat, p�ld�ul f�c�nt mozdulatlann� dermedve "�llj�k". A lel�tt vadat megkeresik, �s gazd�jukhoz viszik.

Igen sokoldal�ak, j�l t�rik a terep neh�zs�geit, az id�j�r�s sz�ls�s�geit. J�l dolgoznak v�zi vad�szatokon is, de a sebes�lt nagyvadat is nyomon k�vetik �s megtal�lj�k.

Sok milli� forint hasznot hajtanak, seg�ts�g�k n�lk�l a megl�tt vadaknak kb. harmada elv�sz. K�z�p-termet�ek, ar�nyosak, szik�rak, nagy, lel�g� f�l�k van. �l�nkek, m�gis kiegyens�lyozottak, szagl�suk kiv�l�, intelligensek �s tanul�konyak. Sz�mtalan fajt�jukat teny�sztik, mi csak az �ltal�nosan elterjedteket eml�tj�k meg k�z�l�k.     

Dr�tsz�r� magyar vizsla.  

 K�z�pnagy test� vad�szkutya. Megjelen�se t�kr�zi mindenes vizsla volt�t, a kitart�st, munkab�r�st, ig�nytelens�get. Szik�r csontozat�, sz�raz izomzat�. �l�nk, �rtelmes. Fajtajellege - robosztusabb volt�t kiv�ve - azonos a r�vidsz�r� magyar vizsl��val . 

Feje szik�r, j�l izmolt melyet m�g mark�nsabb� var�zsol er�s sz�l�, durva sz�rzete. Kiss� ov�lis, k�zepes nagys�g� - a sz�r sz�n�vel megegyez�, zsemles�rga sz�n� - szemeib�l sug�rzik az �rtelem. Nyaka �velt, teste ar�nyosan sz�lesed�. H�ta r�vid, j�l izmolt, egyenes.  

A marmagass�g kanokn�l 59-64 cm, szuk�kn�l 54-59 cm. A marmagass�g �s a t�rzshossz ar�nya 9:10, teh�t a testhossz csak kiss� haladja meg a marmagass�got. A r�vidsz�r� magyar vizsl�ban fell�p� spont�n mut�ci�k�ppen, valamint a r�vidsz�r� magyar vizsl�nak dr�tsz�r� n�met vizsl�val val� keresztez�se �ltal a XX. sz�zad harmincas �veit k�vet�en �llt el�.