FCI III. fajtacsoport (Terrierek)

A virgonc, kíváncsi, örökmozgó, játékos kutyus egyaránt jó választás nagycsaládoknak, idős és elfoglalt embereknek. Őse az 1700-as évek végén a Skót-felföldön terjedőben lévő skót terrier, melyet a 19. század végétől kezdtek el hivatalosan is tenyészteni. Pontosan levezetve a családfáját: a skót terrier (itt még gyűjtőnév, a származásra utal) vérvonalából tenyésztették ki a skye terriert, majd azt tovább nemesítve alakult ki végül a ma is ismert három fajta, a skót terrier, a West Highland white terrier és a cairn terrier. A fajtát az Amerikai Kennel Klub 1913-ban ismerte el. Nevének jelentése kőhalom, melyet az az alatt bujkáló rókák és borzok sikeres becserkészése és kiásása miatt kapott.

Megjelenése

Apró termetű kutya - mindössze 30 centiméter a marmagassága - de teste jól izmolt, arányos. Fejmérete arányos a testével. Fülei hegyesek és felállók. Szőrzete durva és az egész bundája kissé megtépett, bozontos hatást kelt (ennek ellenére nem szabad trimmelni). A fehér kivételével szinte minden szőrszín megengedett e fajtánál, így például a tarka, a krém és a világosszürke is.

Amilyen kicsi, olyan aktív, mindig tettre kész. Kíváncsi és intelligens kutya, ha éppen a gazdi nem ér rá, akkor feltalálja magát, sosem unatkozik. Ha lefekszik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy annyira elfáradt, hogy szunyókálnia kell. Mozgásigénye ellenére remekül elvan egy lakótelepi lakásban is, feltéve, ha reggelente és esténként kiadós sétára indulunk vele.

Ne felejtsük el: a terrierek kotorékebek, amelyeket régen borzok és rókák felkutatására és azok odúból való kikaparására használtak. Habár manapság társállatként tartjuk, azért még a vérében maradt a vadászösztön. Ezért ha nincs elég játéka, amivel elszórakoztatja magát napközben, akkor lehet, hogy feldúlt lakásba érkezünk haza!

Angol elnevezés: cairn terrier
Német elnevezés: Cairn Terrier
Francia elnevezés: cairn terrier
Spanyol elnevezés: cairn terrier

FCI standard leírás:  http://www.fci.be/uploaded_files/004gb98_en.doc