| FCI VI. fajtacsoport (Kopk, vrebek) Kopk. A legrgibb tpus vadszkutyk. Mr 6000 ve is ismertk ket. Az egyiptomi dombormvek kutyabrzolsa legalbbis ezt bizonytja. Az eurpai kopk se valsznleg a legends hr kelta kop, a segusier volt. Belle - hasznlatuk alapjn - kt tpus fejldtt ki: a falkakop, melyet az n. parforce (lovas ldzs) vadszat sorn hasznltak, s a gyalogkop, melyet szlban vagy prosval "tettek nyomra", s gy hajtott vadat a gazdja fel. A falkakopk fleg Angliban s Franciaorszgban - ahol mestersges "vonszalk" utn futtatva ma is hasznljk ket -, mg a gyalog- vagy hajtkopk maradvnyai a kzp- s kelet-eurpai hegy-vidkeken tallhatk meg manapsg.
Beagle. A beagle-t legsibb kutyafajtk kz sorolhatjuk. Beagle-k mr szerepelnek egy XV. szzadi rsban, melyben lerjk, hogy I. Erzsbet kirlyn is tartott ilyen kutyt, ennek is egy kisebb tpust, melynek magassga alig rte el a 24cm-t. Ez a tpus mra teljesen eltnt. Felpts: a beagle izmos, kompakt kutya. Btor, aktv, hatrozott s kitart. A gyerekek, st mg az apukk is knnyen beleszeretnek.Temperamentuma: kiegyenslyozott, bartsgos s ber. ltalnossgban azt mondhatnnk rla, hogy kitn minsg, vidm kutya, amely a durvasgot nem ismeri.

Megjelense Feje kellen hossz s erteljes, anlkl, hogy durva lenne. Rncoktl s redktl mentes. Koponyja meglehetsen szles, kiss dombor. A jl elhelyezett stop nagyjbl egyenl tvolsgra van a nyakszirttl s az orrhegytl. A pofai rsz nem lemetszett, az ajkak kiss lifegsek. A stt vagy mogyorbarna szemek norml nagysgak, arnyos elhelyezkedsek, nem mlyen lnek s kidlledk. Fleinek vge lekerektett, tzse alacsony s elegnsan simul ktoldalt a pofhoz. Harapsa olls zrs. A vllak j szgelsek s nem terheltek. Ers magasan tztt farok, kzepes hosszsg, vidman hordott. Mozgsa szabad, trlel, egyenes vonal, htulrl indtott. A htnak egyenesnek s feszesnek kell maradnia. Kvnatos marmagassga: 30-38 cm.
Angol elnevezs: Beagle Nmet elnevezs: Beagle Francia elnevezs: Beagle Spanyol elnevezs: Beagle
FCI standard lers: http://www.fci.be/uploaded_files/290A2003_en.doc
| |