| FCI V. fajtacsoport (Spitzek s si tpus kutyk) Shiba inu. A shiba inu Japnbl szrmazik, az akita mellett taln a szigetorszg legelterjedtebb fajtja. Napjainkban egyre nagyobb npszersgnek rvend, br a haznkban regisztrlt egyedek szma mg mindig nagyon alacsony. A shiba egyarnt tarthat laksban s kertben, a hideghez s a nyri hsghez is jl alkalmazkodik. Kifejezetten trsas lny, a magnyt rosszul viseli. A shiba szletstl fogva "labda-bolond", az apportrozs a vrben van. Mrete miatt knnyen kezelhet, br a japn fajtk makacssga benne is megtallhat.

A kanok marmagassga 38-42,5 cm, a szukk 35-39,5 cm. Klnsebb szrpolst nem ignyel, hacsak nem killtsra ksztjk fel. Vadsz mltja miatt az idegen macskk rme, de a vele egytt l llatokat nem bntja. Jtkos mdszerekkel knnyen tanthat, kompakt testfelptse alkalmass teszi az agilityre is. Leggyakrabban elfordul sznei a vrs minden rnyalata, a vrs-szezm (a szrszlak vge fekete), s a black and tan.
Angol elnevezs: Shiba Nmet elnevezs: Shiba Francia elnevezs: Shiba Spanyol elnevezs: Shiba
FCI standard lers: http://www.fci.be/uploaded_files/257gb99_en.doc
| |