FCI VI. fajtacsoport (Kop�k, v�rebek)    V�rebek. A k�zhiedelemmel ellent�tben nem emberfog�, hanem vad�szkuty�k. A sebzetten menek�l� cs�lk�s vad csap�j�t k�vetik seg�ts�g�kkel, hogy veszend�be ne menjen a tr�fea s a vad �zletes, nagy �rt�k� h�sa. Az angol fajt�kat t�bbnyire kedvtel�sb�l tartj�k, b�r a rend�rs�g elv�tve nyomoz�kutyak�nt is haszn�lja. Ak�r 250 km-en kerteszt�l is k�pes a b�n�s nyom�ban lenni. Angol v�reb (Bloodhound). �sr�gi, �ll�t�lag m�r i. sz. 1000 k�r�l is l�tez� fajta. Nyugodt, j�indulat�, kiv�l� szagl�s�, r�vid sz�r�, fekete vagy k�l�nb�z� �rnyalat�, esetleg feh�rrel t�z�tt, v�r�s sz�n�, 60-70 cm marmagass�g�, er�teljes testalkat� �llat. S zomor� szemei, r�ncos b�r� feje, hosssz�, lel�g� f�lei melank�likuss�got k�lcs�n�znek, ennek a kor�ntsem harcias, j�mbor kuty�nak. Az angolok vad�szatokon haszn�lt�k, a h�bor� idej�n emberek ut�ni nyomoz�sra is. Olyan szel�d, hogy a nyomoz�s sor�n gyakran �rz�-v�d� kuty�t adtak mell�, mert a gyan�s�tottakat naiv bar�ti rajong�ssal �vezte. Ma m�r ink�bb csak kedvtel�sb�l tartj�k. Angol elnevez�s: Bloodhound N�met elnevez�s: Bluthund Francia elnevez�s: Chien de Saint-Hubert Spanyol elnevez�s: FCI standard le�r�s: http://www.fci.be/uploaded_files/084gb2001_en.doc