FCI VIII. fajtacsoport (V�zi vad�szok) 
 
Sp�nielek. Mint nev�k is mutatja, Spanyolorsz�gb�l ered�, kis test�, hossz� sz�r�, hossz� f�l� vad�szebek. R�gi fajt�k, m�r XIV. sz�zadi k�ziratos forr�sok is emlegetik �ket. K�l�n�sen a solym�szok kedvelt�k, akik a sp�nielek �ltal felhajtott sz�rnyas vadra eresztett�k madaraikat. A flamand fest�k k�pein, r�gi fametszeteken �s r�zkarcokon gyakran l�thatunk k�l�nb�z� fajt�j� sp�nieleket. A s�r�tes puska �ltal�nos elterjed�s�t�l kezdve egyre cs�kkent a vad�szati jelent�s�g�k ezeknek a kedves, megnyer� k�llem�, de kiss� �nfej� fajt�knak. �jabban kezdenek a vad�szok ism�t �rdekl�dni ir�ntuk. Kedvtel�sb�l egyre t�bben tartj�k, mind t�bb v�ltozat�t alak�tj�k ki. Hajlamosak f�lgyullad�sra, ez�rt f�l�ket id�nk�nt tiszt�tani kell.

Springer sp�niel. Egy Bonghey nev� angol teny�sztette ki 1812-ben. Mint neve is mutatja (ugrat�), igazi kajtat�ebnek sz�nta. Feltehet�, hogy k�l�nb�z� szetterek �s sp�nielek sz�rmaz�ka. A kontinensen is hamar elterjedt. Nagyobb, er�sebb a cockern�l, marmagass�ga 40-50 cm, de tulajdons�gai hasonl�ak.

J� elhoz�, hellyel-k�zzel v�rcsapa k�vet�s�re is haszn�lj�k. Ausztri�ban kedvelik, egy�bk�nt alig terjedt el K�z�p-Eur�p�ban. �ltal�ban feh�r-fekete vagy v�r�ses sz�n�.

Angol elnevez�s: English springer spaniel
N�met elnevez�s: English Springer Spaniel
Francia elnevez�s: English springer spaniel
Spanyol elnevez�s: English springer spaniel

FCI standard le�r�s: http://www.fci.be/uploaded_files/125A2003_en.doc