| FCI VIII. fajtacsoport (Vzi vadszok) Retriever, elhoz ebek. Az angolok tenysztettk ki ket, hogy a pointer vagy a szetterek ltal megllt vadat a lvs utn megkeressk, s a gazdjukhoz vigyk. Csak a lvs elhangzsa utn kldik keresni. Kivl orruk van, s gy a legritkbb esetben vallanak kudarcot. Rendkvl kitartak, lehetetlen feladatot nem ismernek. Nemegyszer rkig szklnak a jeges vzben, hogy sszeszedjk a vadsz ltal leltt vadkacskat. Termszettl fogva engedelmesek s igen tanulkonyak. Trsnak, bartnak is nagyszerek. A kt fajta tulajdonsgai szinte teljesen azonosak. Magyarorszgon sajnos szinte alig ismerik ket, egy-kt Labrador retriever ha elfordul. rdemes volna pedig meghonostani ezeket a kivl, a mai vadszati mdokhoz ugyancsak alkalmas vadszkutyafajtkat. A Scotland Yard kbtszer-kutatsra is felhasznlja ket.
 
Labrador retriever. Br rgta ltezik, csak a szzadfordul tjn ismertk el nll fajtnak. seit j-fundlandi halszok hoztk magukkal Angliba, ahol cltudatos tenysztmunkval a vilg egyik legkivlbb vadszebt faragtk belle. Kzpnagy, 55-60 cm magas, hengeres test, ers llat.
Szles, kiss burkolt koponya, sttbarna vagy benfekete szem, rvid, kemny szr, a vidrhoz hasonl, ers, zszltlan farok jellemzi. Farkt szs kzben kormnyzsra hasznlja. Tbbnyire jeltelen fekete szn.
Angol elnevezs: Labrador retriever Nmet elnevezs: Labrador Retriever Francia elnevezs: Retriever du labrador Spanyol elnevezs: Labrador retriever
FCI standard lers: http://www.fci.be/uploaded_files/122gb99_en.doc
| |