FCI VI. fajtacsoport (Kop�k, v�rebek)

Kop�k. A legr�gibb t�pus� vad�szkuty�k. M�r 6000 �ve is ismert�k �ket. Az egyiptomi domborm�vek kutya�br�zol�sa legal�bbis ezt bizony�tja. Az eur�pai kop�k �se val�sz�n�leg a legend�s h�r� kelta kop�, a segusier volt. Bel�le - haszn�latuk alapj�n - k�t t�pus fejl�d�tt ki: a falkakop�, melyet az �n. parforce (lovas �ld�z�s) vad�szat sor�n haszn�ltak, �s a gyalogkop�, melyet sz�l�ban vagy p�ros�val "tettek nyomra", s �gy hajtott vadat a gazd�ja fel�.

A falkakop�k f�leg Angli�ban �s Franciaorsz�gban - ahol mesters�ges "vonszal�k" ut�n futtatva ma is haszn�lj�k �ket -, m�g a gyalog- vagy hajt�kop�k maradv�nyai a k�z�p- �s kelet-eur�pai hegyvid�keken tal�lhat�k meg manaps�g.

R�kakop� (Foxhound). �vsz�zadok �ta egyetlen feladatra kiteny�sztett kiv�l� nyomtart�, durva, r�vid sz�r�, er�s, izmos testalkat�, 50-60 cm marmagass�g�, kiv�l� idegrendszer� fog�s kutya. V�r�t sok egy�b fajta - �gy a pointer - nemes�t�s�re f�lhaszn�lt�k. Az angolokn�l a kop�z�s els�sorban lovassport, �gy lass�bb, de kitart� kop�kat teny�sztettek; nem a r�ka elfog�sa, hanem a j� hossz� lovagl�s volt sz�mukra a l�nyeg.

Angol elnevez�s: English foxhound
N�met elnevez�s: English Foxhound
Francia elnevez�s: English foxhound
Spanyol elnevez�s: English foxhound

FCI standard le�r�s: http://www.fci.be/uploaded_files/159gb2000_en.doc