|
FCI VI. fajtacsoport (Kopk, vrebek) Kopk. A legrgibb tpus vadszkutyk. Mr 6000 ve is ismertk ket. Az egyiptomi dombormvek kutyabrzolsa legalbbis ezt bizonytja. Az eurpai kopk se valsznleg a legends hr kelta kop, a segusier volt. Belle - hasznlatuk alapjn - kt tpus fejldtt ki: a falkakop, melyet az n. parforce (lovas ldzs) vadszat sorn hasznltak, s a gyalogkop, melyet szlban vagy prosval "tettek nyomra", s gy hajtott vadat a gazdja fel. A falkakopk fleg Angliban s Franciaorszgban - ahol mestersges "vonszalk" utn futtatva ma is hasznljk ket -, mg a gyalog- vagy hajtkopk maradvnyai a kzp- s kelet-eurpai hegy-vidkeken tallhatk meg manapsg.
Az ntisztul erdlyi kop. Ritkasgnak szmt, kiveszben lv, tbb figyelemre rdemes magyar kutyafajta az erdlyi kop. si magyar kopfajta. Kitnen hajt s llt. Keressre s vadelhozsra is hasznlhat. Hajts kzben magas, cseng hangot hallat. "ntrvny" vadsz.

Gazdjhoz ragaszkodik, meg is vdi. Gyerekszeret. Kzpnagy test fajta. Jindulat, btor, kitart, szaglsa kitn. J jelz, "mindenes" kutya. Ignytelen s knnyen tanthat. Rvid szre miatt laksban is jl tarthat, ha kell mozgst biztostunk szmra. gynevezett "ntisztul" szrtpus, nem kell nyrni a szrt, trimmelni, ezrt gondozsa egyszer s olcs.
Szne fekete, zbarna, fehr jeggyel. A hosszlb erdlyi kop marmagassga 55-60 cm, slya 30-35 kg.
Angol elnevezs: Transylvanian Hound Nmet elnevezs: Transylvanischer Laufhund Francia elnevezs: Chien courant de Transylvanie Spanyol elnevezs: Sabueso de Transilvana
FCI standard lers: http://www.fci.be/uploaded_files/241gb2000_en.doc
| | | |