A farkasok viselked�s�t tanulm�nyoz� etol�gusok r�gen megfigyelt�k, hogy a vereked�st elker�lni pr�b�l�, vagy mag�t nyilv�nval�an gyeng�bb ellenf�lnek gondol� farkas felk�n�lja a tork�t ellenfel�nek.

Ilyenkor a hal�los harap�s lehet�s�ge a m�sik �llatra visszatart� er�t gyakorol, meg�ll�tja, tal�n meg is nyugtatja. A szaknyelvben ezt "cut off signal" n�ven emlegetik.

Csillap�t� jelz�sek

Miel�tt a harcra sor ker�lne, az agresszi� megnyilv�nul�s�t az �llatok eleve megpr�b�lj�k elker�lni. Erre a c�lra a lecsillap�t� jelz�seket, az �gynevezett "calming signal"-t haszn�lj�k. Persze ezek a szign�lok csak akkor m�k�dnek, ha mindk�t konfliktusba keveredett �llat k�pes �rtelmezni �s haszn�lni �ket. A falk�ban �l� �llatok t�l�l�se �rdek�ben a k�z�s jelz�sek felismer�s�nek �letbev�g� szerepe van. Ha nem lenn�nek ilyen jelz�sek, akkor a falka igen �rz�keny �s bonyolult hierarchi�ja felborulna, kudarcba fulladna az ut�dnevel�s, a k�z�s vad�szatok, a ter�letv�delem. K�z�s jelz�srendszer n�lk�l a falka rendj�t folyamatos csat�roz�sok, tettlegess�gig fajul� dominanciaharcok �sn�k al�.

A kuty�k testbesz�de

A szakemberek szerint a kuty�k egym�s k�z�tt ritk�n hallatnak hangokat, az ugat�s-morg�s-ny�sz�t�s csak m�sodrend� a kommunik�ci�jukban. Leggyakrabban a testbesz�ddel fejezik ki helyzet�ket vagy akaratukat. Ide tartoznak az arckifejez�sek, a farkcs�v�l�s, a l�bny�jt�s, a h�tp�pos�t�s, a hemperg�s �s m�g sok m�s, minden kutya �ltal sz�let�s�t�l fogva ismert jelz�s.

A baj akkor van, ha a jeleket a m�sik �llat nem �rti. P�ld�ul a macsk�k �s kuty�k bizonyos jeleket �pp ellent�tesen alkalmaznak. A figyelmes gazdik is gyakran f�lre�rtik vagy figyelmen k�v�l hagyj�k a kutya sz�m�ra egy�rtelm� jelz�st.

De az is el�fordul, hogy az egyik kutya nem �rti meg a m�sikat. De h�t hogyan is �rten� meg valaki egy puli arckifejez�s�t, ha az arc�b�l csak a szemei l�tszanak? Hogyan hegyezn� a boxer v�gott f�leit? Ez ut�bbi probl�ma a f�lv�g�s tilt�s�val szerencs�re m�r megold�dott.

Vil�gnyelv kuty�knak

Kuty�kn�l az agresszi� elker�l�s�nek sokf�le jele van. Jellegzetes p�ld�ul a fej elford�t�sa, a sz�jsz�l megnyal�sa. S�t�ltat�s k�zben tal�lkoz� kuty�k gyakran megmerevednek a m�sik �llat megpillant�sakor, majd f�lrebillentik fej�ket. Egyik kutya a m�sikhoz oldalr�l k�zeledik, k�zben a f�ldet szagl�ssza. �tja nem ny�legyenes, hanem egy k�r�v ment�n halad. Az is gyakori jelenet, hogy a m�sik �llatot megpillant� kutya le�l, majd k�zelebb megy, ism�t le�l. Ez mind csillap�t� szign�l, amely a vereked�s kit�r�s�t hivatott megel�zni.

Az agresszi� elker�l�se nemcsak a vereked�st�l val� f�lelemb�l ad�dik. A kuty�k genetikailag meghat�rozott elemi �rdeke, hogy nyugalom honoljon a falk�ban, egyik �llat se pazarolja energi�j�t haszontalan �s n�ha puszt�t� konfliktusokra. A falka tagjainak ereje ugyanis a k�z�s feladatokra, a t�l�l�shez sz�ks�ges.