FCI VI. fajtacsoport (Kop�k, v�rebek) 
 
Kop�k. A legr�gibb t�pus� vad�szkuty�k. M�r 6000 �ve is ismert�k �ket. Az egyiptomi domborm�vek kutya�br�zol�sa legal�bbis ezt bizony�tja. Az eur�pai kop�k �se val�sz�n�leg a legend�s h�r� kelta kop�, a segusier volt. Bel�le - haszn�latuk alapj�n - k�t t�pus fejl�d�tt ki: a falkakop�, melyet az �n. parforce (lovas �ld�z�s) vad�szat sor�n haszn�ltak, �s a gyalogkop�, melyet sz�l�ban vagy p�ros�val "tettek nyomra", s �gy hajtott vadat a gazd�ja fel�. A falkakop�k f�leg Angli�ban �s Franciaorsz�gban - ahol mesters�ges "vonszal�k" ut�n futtatva ma is haszn�lj�k �ket -, m�g a gyalog- vagy hajt�kop�k maradv�nyai a k�z�p- �s kelet-eur�pai hegy-vid�keken tal�lhat�k meg manaps�g.

A hossz�t�vfut� Dalmata. A tipikus dalmata vid�m �s bar�ts�gos term�szet�. (Nevetni tud, ilyenkor felh�zza az �ny�t �s az �sszes foga l�that�.) Nevel�se sor�n a k�vetkezetess�get megk�v�nja. �szt�n�sen is kiv�l� �rz�-v�d� fajta, �rdemes tan�tani. Szenved�lyes madar�sz, ami a f�c�nt �s fogolyt illeti. Kiv�l� szimata adott, a vad �ll�s�ra �s behoz�s�ra azonban komolyan tan�tani kell. Nyomoz� munk�ra is foghat�, ha mester�re tal�l. E hajlamok �sszet�tele egyedenk�nt v�ltoz�: munk�ra fog�s el�tt �rdemes kiismerni. Nagyfok� a mozg�sig�nye, mivel a m�ltban kocsik�s�r� kutya volt. Ma is hallatlanul kitart�, j� fut�. Joggingol�shoz kiv�l� t�rs. Mellette nincs sz�ks�g m�s motiv�c�ra. Mozg�sig�ny�t agility-vel is �rdemes levezetni.

Sz�ne feh�r alapon fekete vagy barna p�tty�s. K�k szem� p�ld�nyok nem teny�szthet�k tov�bb, ki�ll�t�son kiz�rj�k �ket. Sajnos sok dalmata sz�letik s�keten, amit nehezen lehet felismerni. Lak�sban �s kertben is tarthat�.
 
Angol elnevez�s: Dalmatian
N�met elnevez�s: Dalmatiner
Francia elnevez�s: Dalamatien
Spanyol elnevez�s: Dalmata

FCI standard le�r�s: http://www.fci.be/uploaded_files/153gb99_en.doc