FCI IV. fajtacsoport (Tacsk�k) 
 
Vad�szkutya
A borzebnek is nevezett tacsk� a k�z�pkort�l kezdve ismert. Folyamatos szelekt�v teny�szt�s sor�n siker�lt a kop�k hossz� csontjait megr�vid�teni, s olyan kuty�kat teny�szteni, amelyek k�l�n�sen a kotor�k munk�ra voltak alkalmasak. Ezekb�l a r�vidl�b� kuty�kb�l fejl�d�tt ki a tacsk�, mely az egyik legsokoldal�bb vad�szatra haszn�lt kutya lett. Ak�r a f�ld al� is k�veti a vadat, p�ld�ul a r�k�t vagy a borzot.

A f�ld feletti munk�ban is kiv�l� teljes�tm�nyt mutat, pl. a nyomk�vet�sben, a vad felriaszt�s�ban �s a v�rcsap�n. Vad�szkutyak�nt szenved�lyes, kitart�, j� szimat� �s f�rge.

Tacsk� a lak�sban
Manaps�g a tacsk�k t�bbs�g�t t�rsk�nt lak�sban tartj�k. Nem csup�n �r�met szereznek gazd�iknak, hanem �ber term�szet�k �s kiv�l� �rz�keik r�v�n v�delmet is ny�jtanak nekik: elsz�ntan v�dik otthonukat, s figyelmeztetik gazd�ikat, ha valaki k�zeledik.

Ide�lis h�zi�llat a v�roslak�k sz�m�ra, akik otthonuk k�rny�k�n gyakran csak egy kis parkban tudj�k s�t�ltatni kedvenc�ket. A tacsk�t m�r viszonylag sz�k�s helyen is j�l meg lehet mozgatni. A hossz� t�rzsh�z viszony�tva r�vid v�gtagjai ellen�re nagyon mozg�kony �s f�rge. Bar�ts�gos term�szet�, nem f�l�nk �s nem agressz�v, kiegyens�lyozott v�rm�rs�klet�.

Elb�v�l� h�s�ge gyakran a gazd�j�hoz val� szinte elvakult ragaszkod�sban nyilv�nul meg. Nagyszer�en nevelhet� kutya, sz�vesen tanul, ha dics�rettel, finom falatokkal, �rdekes j�t�kokkal jutalmazz�k.

Standard
A tacsk�t �vsz�zadok �ta 3 k�l�nb�z� m�retben (norm�l/standard, t�rpe �s kaninchen/ny�l�sz) �s 3 sz�rv�ltozatban ( r�vidsz�r�, sz�lk�ssz�r�, hossz�sz�r�) teny�sztett�k. Az FCI standard alapj�n 9 fajta tacsk�t ismernek el: mindh�rom sz�rv�ltozatban l�tezik mind a h�rom m�retv�ltozat.

A tacsk� fajta sz�nv�laszt�ka igen gazdag.

Sz�lk�s sz�r� tacsk�. A sz�lk�s sz�r� tacsk�nak durva tapint�s� fed�sz�rzete van s�r� aljsz�rzettel. Arc�t jellegzetes bajusz �s szak�ll keretezi. Egyedei vad�szkuty�nak �pp�gy alkalmasak, mint j� ked�ly� t�rsnak. T�rsas�gkedvel�, energi�ja kifogyhatatlan, amely munk�ban �s j�t�kban egyar�nt �rv�nyes�l. Fej�t magabiztosan emeli a magasba. Bar�ts�gos arckifejez�se j�l t�kr�zi a fajta h�s�ges �s megnyer� jellem�t, gyeng�d term�szet�t. �ber, tanul�kony.

Legjellemz�bb sz�ne a vaddiszn�sz�n, amely nem v�letlen�l kapta a nev�t. R�n�z�sre �s tapint�sra is olyan, mint a vaddiszn� kem�ny s�rt�je. Sz�nvari�ns m�g a fekete-cser illetve az avarsz�n. Vad�szatra alkalmasabb a r�vid �s hossz� sz�r� tacsk�n�l, magatart�sa kiegyens�lyozottabb. Kev�sb� �rz�keny, az id�j�r�s viszontags�gait is jobban t�ri. Elevenen �lnek benne a vad�sz�szt�n�k, b�tors�ga a vakmer�s�ggel hat�ros.

Angol elnevez�s: Teckel
N�met elnevez�s: Dachshund
Francia elnevez�s: Dachshund
Spanyol elnevez�s: Dachshund

FCI standard le�r�s: http://www.fci.be/uploaded_files/148GB99_en.doc