FCI VIII. fajtacsoport (V�zi vad�szok) 
 
Retriever, elhoz� ebek. Az angolok teny�sztett�k ki �ket, hogy a pointer vagy a szetterek �ltal meg�llt vadat a l�v�s ut�n megkeress�k, �s a gazd�jukhoz vigy�k. Csak a l�v�s elhangz�sa ut�n k�ldik keresni. Kiv�l� orruk van, s �gy a legritk�bb esetben vallanak kudarcot. Rendk�v�l kitart�ak, lehetetlen feladatot nem ismernek. Nemegyszer �r�kig �szk�lnak a jeges v�zben, hogy �sszeszedj�k a vad�sz �ltal lel�tt vadkacs�kat. Term�szet�kn�l fogva engedelmesek �s igen tanul�konyak. T�rsnak, bar�tnak is nagyszer�ek.  Magyarorsz�gon sajnos szinte alig ismerik �ket, egy-k�t Labrador retriever ha el�fordul. �rdemes volna pedig meghonos�tani ezeket a kiv�l�, a mai vad�szati m�dokhoz ugyancsak alkalmas vad�szkutyafajt�kat. A Scotland Yard k�b�t�szer-kutat�sra is felhaszn�lja �ket.

Golden retriever. A golden retrievert v�zi sp�niel, �r szetter, fekete retriever �s v�reb keresztez�s�b�l teny�sztett�k ki. Vad�szk�pess�geit els�sorban v�zi vad�szatra haszn�lj�k, aki a lel�tt vadat kiszimatolja �s a gazd�j�nak "puhasz�jjal" �tadja. (Ak�r toj�st is tud a sz�j�ban vinni, an�lk�l, hogy �sszet�rn�). V�ztasz�t� aljsz�rrel rendelkezik, ez�rt m�g a jeges v�zben is sz�vesen �szik �s nem utols� sorban sz�rad�s ut�n teljesen kitisztul.

Egy igazi retriever sohasem agressz�v. Lehengerl� term�szet�vel mindenkit levesz a l�b�r�l. Megd�bbent� a felfog�k�pess�ge, hamar �s sz�vesen tanul. Lak�sban �s kertben egyar�nt tarthat�, de elengedhetetlen sz�m�ra a gazda k�zels�ge. Eleg�ns, harmonikus megjelen�s�, k�zepesen nagy kutya. A k�t legnagyobb b�szkes�ge: a bar�ts�gos arckifejez�se �s a gy�ny�r� bund�ja, ami a vil�gos kr�m (laikusoknak: feh�r) sz�nt�l a s�t�t aranyig terjedhet.

Angol elnevez�s: Golden retriever
N�met elnevez�s: Golden Retriever
Francia elnevez�s: Retriever Golden
Spanyol elnevez�s: Golden retriever

FCI standard le�r�s: http://www.fci.be/uploaded_files/111gb99_en.doc