FCI II. fajtacsoport (Schnauzerek, pinscherek, �rz�-v�d� ebek, mastiffok)  
 
Ment�kuty�k. Mindenf�le ment�szolg�latra kiteny�sztett fajt�k.

Bern�thegyi. Az Alpok 2472 m magas h�g�j�n a h�, a j�g, a sz�l, �s a k�d karolta Szent Bern�t kolostorban, a XI. sz�zad k�zep�n Bernhard Von Menton Aosta f�esperese megalap�totta, az �goston rendek k�z�ss�g�t. Aligha gondolta volna, hogy nev�t a hegy, a h�g�, �s a vil�g egyik legh�resebb kutyafajt�ja viseli majd. Csaknem 300 �ve, Oliver Goldsmith angol �r� a k�vetkez�ket jegyezte le: "K�l�n�sen �rtelmes, nemes fajt�j�, csod�latos ebeket teny�sztenek itt, melyek rendk�v�li b�lcsess�ggel rendelkeznek. Fantasztikusan �les szimatuk seg�ts�g�vel 10-20 l�b m�lyen betemetett embert is �rz�kelnek. A szeg�ny v�ndorok sz�m�ra gyakran �letment�nek bizonyulnak."

Minden id�k legh�resebb Szentbern�thegyi kuty�ja, BARRY I. VOM GROSZEN ST. BERNHARDT (1800-1814). Az � neve szem�lyes�ti meg els�sorban a h� bund�s h�seit. Vil�gh�r� kutya volt, t�rt�net�t mindm�ig legend�k sora �vezi. 40 embert kutatott fel �s mentett ki a h� al�l.

M�rhetetlen szeretet, impoz�ns termet, �s hatalmas er�, - ez jellemzi a Szentbern�thegyi Kuty�t. Megjelen�se �ltal�ban nemes �s arisztokratikus, ez az egyik er�s pontja, egy elemmel t�bb, ami elb�v�l�v� teszi. A szuka eleg�ns, n�ies, harmonikus �s finom, a kan tekint�lyes, b�szke, b�mulatot �s m�ly benyom�st kelt. K�t sz�rv�ltozat l�tezik, r�vidsz�r�, �s hossz�sz�r�. Haz�nkban t�bb kiemelked�, nemzetk�zileg elismert kennel tal�lhat�.

Angol elnevez�s: Saint Bernard Dog
N�met elnevez�s: St. Bernhardshund (Bernhardiner)
Francia elnevez�s: Chien du Saint-Bernard
Spanyol elnevez�s: Perro San Bernardo

FCI standard le�r�s: http://www.fci.be/uploaded_files/061A2004_en.doc