FCI IV. fajtacsoport (Tacskk)
Vadszkutya A borzebnek is nevezett tacsk a kzpkortl kezdve ismert. Folyamatos szelektv tenyszts sorn sikerlt a kopk hossz csontjait megrvidteni, s olyan kutykat tenyszteni, amelyek klnsen a kotork munkra voltak alkalmasak. Ezekbl a rvidlb kutykbl fejldtt ki a tacsk, mely az egyik legsokoldalbb vadszatra hasznlt kutya lett. Akr a fld al is kveti a vadat, pldul a rkt vagy a borzot.
A fld feletti munkban is kivl teljestmnyt mutat, pl. a nyomkvetsben, a vad felriasztsban s a vrcsapn. Vadszkutyaknt szenvedlyes, kitart, j szimat s frge.
Tacsk a laksban Manapsg a tacskk tbbsgt trsknt laksban tartjk. Nem csupn rmet szereznek gazdiknak, hanem ber termszetk s kivl rzkeik rvn vdelmet is nyjtanak nekik: elszntan vdik otthonukat, s figyelmeztetik gazdikat, ha valaki kzeledik.
Idelis hzillat a vroslakk szmra, akik otthonuk krnykn gyakran csak egy kis parkban tudjk stltatni kedvencket. A tacskt mr viszonylag szks helyen is jl meg lehet mozgatni. A hossz trzshz viszonytva rvid vgtagjai ellenre nagyon mozgkony s frge. Bartsgos termszet, nem flnk s nem agresszv, kiegyenslyozott vrmrsklet.
Elbvl hsge gyakran a gazdjhoz val szinte elvakult ragaszkodsban nyilvnul meg. Nagyszeren nevelhet kutya, szvesen tanul, ha dicsrettel, finom falatokkal, rdekes jtkokkal jutalmazzk.
Standard A tacskt vszzadok ta 3 klnbz mretben ( norml/standard, trpe s kaninchen/nylsz ) s 3 szrvltozatban ( rvidszr, szlksszr, hosszszr) tenysztettk. Az FCI standard alapjn 9 fajta tacskt ismernek el: mindhrom szrvltozatban ltezik mind a hrom mretvltozat.
A tacsk fajta sznvlasztka igen gazdag.
Rvid szr tacsk. Valszn, hogy a legismertebb vltozat, a rvidszr tacsk a fajta els kpviselje, s belle hoztk ltre szelektv tenysztssel a hossz szr s a szlks szr vltozatot. Szrzete brsonyosan finom tapints. Ez a szrtpus ignyel a legkevesebb trdst, viszont a legsrlkenyebb is. A fajtra jellemz eleven, kvncsi termszetnek ksznheten remek, rtelmes, odaad trs s kitn vadszkutya lehet belle.
 
A rvidszr tacskk vdik leginkbb a sajtjuknak tartott terletet, s k a leghajlamosabbak a betolakodk megugatsra is. Mozgsignyk kisebb, mint szlksszr trsaik. Sznk lehet csokoldbarna vagy a vrsnek valamely rnyalata, fekete-cservrs, tigriscskos vagy harlekinfoltos.
Angol elnevezs: Teckel Nmet elnevezs: Dachshund Francia elnevezs: Dachshund Spanyol elnevezs: Dachshund
FCI standard lers: http://www.fci.be/uploaded_files/148GB99_en.doc
|