A k�l�nb�z� kutyafajt�k testm�ret�ben, testfel�p�t�s�ben jelent�s k�l�nbs�gek vannak. Ezeket az elt�r�seket az okozza, hogy az id�k sor�n az egyes fajt�kat m�s �s m�s c�lb�l teny�sztett�k ki. Ez eredm�nyezte pl. az ag�r aerodinamikus vagy a rottweiler robusztus testfel�p�t�se k�z�tti k�l�nbs�get, vagy a yorkshire terrier �s az �r farkaskutya m�rete k�z�tti elt�r�seket. Ez a hatalmas genetikai diverzit�s azt is mutatja, hogy az egyes fajt�k tulajdons�gai �s ig�nyei jelent�s m�rt�kben elt�rnek, �gy m�sok a t�pl�lkoz�si ig�nyeik is. Az egyes fajt�k t�pl�l�k�t mindig a fajta jellemz�inek figyelembev�tel�vel kell meghat�rozni.

Gyorsabban n�, mint a csontozata

K�l�n�sen oda kell figyelni a nagytest� fajt�k n�vend�keinek t�pl�l�s�ra. Ezekn�l a fajt�kn�l a teny�szt�s gyakran a min�l nagyobb feln�ttkori testm�ret el�r�s�re ir�nyult. A nagy testm�ret �s az ehhez sz�ks�ges rendk�v�l gyors n�veked�si �tem miatt azonban, sokkal nagyobb a kock�zata a csontfejl�d�si rendelleness�gek kialakul�s�nak a n�veked�s rendk�v�l gyors �s intenz�v id�szaka alatt.

T�ladagol�s vagy alult�pl�l�s?

Nem a nagy n�veked�si sebess�g k�ros a kuty�ra, hanem a min�l nagyobb testm�ret el�r�s�re ir�nyul�, �sszetev�kben t�ladagolt etet�si m�dok a vesz�lyesek. M�g 20-30 �vvel ezel�tt sok kuty�t csak �telmarad�kkal, sil�ny t�pokkal etettek, akkor el�fordult, hogy a nem kiel�g�t� t�pl�l�s okozott gondot. Ma meg m�r szinte csak a vitaminok, kalcium �s a takarm�ny egy�b alkot�r�szeinek t�ladagol�sa �ltal okozott probl�m�kkal tal�lkozunk. A "vitaminb�l, t�pl�l�kb�l min�l t�bb, ann�l jobb" �ll�spont hib�s, a n�veked�sben l�v� �llatnak a sz�ks�gleteinek megfelel� mennyis�gre - �s nem t�bbre - van sz�ks�ge.

Csontrendszeri betegs�gek

K�zismert t�ny azonban, hogy a nagytest� fajt�kban nagyobb ar�nyban fordulnak el� az olyan csontrendszeri megbeteged�sek, mint a hipertrofi�s oszteodisztrofia (HOD), az oszteokondrozis, a cs�p��z�leti diszpl�zia (HD) stb. Ezek a betegs�gek f�leg akkor jelentkeznek a n�vend�k kuty�kban, ha a genetikailag meghat�rozott m�retek el�r�se vagy meghalad�sa �rdek�ben t�letetik azokat. A nagytest� fajt�k n�veked�ssel �sszef�gg� csontrendszeri betegs�geinek cs�kkent�s�ben ez�rt fontos szerepe van a helyes t�pl�l�snak.

A hipertrofi�s oszteodisztrofia (HOD), csont-anyagcsereforgalmi betegs�g, amely a gyors n�veked�si f�zis sor�n (3-6 h�napos korban) jelentkezik. �tv�gytalans�g, l�z, s�ntas�g figyelhet� meg, az �z�letek melegek, f�jdalmasak, duzzadtak. Az elv�ltoz�s f�leg a l�bt�, a k�ny�k �s t�rd �z�letein�l jelentkezik.

Oszteokondr�zis (OC) sor�n f�jdalmasak, duzzadtak az �z�letek, s�ntas�g jelentkezik. A betegs�g kialakul�s�ban fontos szerepe van a n�veked�s sor�n a t�pl�l�snak. Az �z�leti porc k�rosod�sa a gyenge porc alatti csontsz�vet k�vetkezm�nye, mely nem k�pes megfelel�en ell�tni a porcot. Ennek eredm�nyek�ppen a fejl�d�sben l�v� �z�leti porc sejtjeinek funkci�ja k�rosodik.

Kuty�k cs�p��z�leti diszpl�zi�ja (HD) kialakul�sa sor�n a cs�p�iz�letet r�gz�t� l�gy sz�vetek er�ss�ge �s a s�lygyarapod�s k�z�tti er�egyens�ly felborul, melynek k�vetkezt�ben inkongruencia (amikor a combcsont fej�nek az �z�leti v�pa nem pont a negat�vja, �gy a r�ntgenfelv�telen a kett� - m�rmint a combcsont feje �s az �z�leti v�pa - nem teljesen p�rhuzamos) alakul ki. Az �z�let deform�l�dik, az iz�leti v�pa sek�ly lesz, a combcsont feje ellaposodik, ennek eredm�nyek�ppen �z�letgyullad�s alakul ki, melynek k�s�bb s�lyos k�vetkezm�nyei lehetnek.

A feh�rj�vel ritk�n van gond

Mindh�rom betegs�g el�fordul�s�ban alapvet� szerepe van a genetikai h�tt�rnek. A betegs�gek kialakul�s�ban azonban fontos szerepe van m�s t�nyez�knek is, mint pl. a t�pl�lkoz�snak . A nagytest� fajt�kn�l megfigyelt gyakoribb el�fordul�s a t�pl�lkoz�si t�nyez�k fokozottabb jelent�s�g�t jelzi ezekn�l a fajt�kn�l. Az egyik leggyakoribb t�ves felfog�s az, hogy a kereskedelmi forgalomban kaphat� kutyat�pok t�l sok feh�rj�t tartalmaznak, amely t�l gyors n�veked�st eredm�nyez. Ezt a felt�telez�st a k�s�bbi kutat�sok nem er�s�tett�k meg. Nem tal�ltak �sszef�gg�st a feh�rjetartalom �s a kalcium-anyagcsere, ill. a csontfejl�d�s k�z�tt. Ma m�r k�ztudott, hogy a nagy feh�rjetartalom nem befoly�solja k�rosan a csontfejl�d�st.

T�l sok energia, t�l gyors n�veked�s

A feh�rjet�letet�ssel kapcsolatos t�vhit feltehet�leg a t�lzott energiabevitellel kapcsolatos. A feh�rjeszint-emel�ssel megn� a t�p energiatartalma is. Az emelt energiabevitel pedig jelent�sen megn�veli a csontfejl�d�si betegs�gek el�fordul�s�t. A k�s�rleti etet�sek sor�n ad libitum etetett nagy test� kuty�kban gyakrabban fordultak el� csontfejl�d�si rendelleness�gek, mint a cs�kkentett energiatartalm� adagokkal etetett csoportban. A fokozott energiabevitel v�konyabb porc alatti csontsz�vetet eredm�nyez, mely kev�sb� tudja ell�tni a fejl�d� �z�leti porcot, valamint a gyors s�lygyarapod�s fokozottan terheli a m�g gyenge, fejl�d� �z�leti porcot. A fokozott energiabevitel fokozza a n�veked�s �tem�t, ez�ltal a testt�meget. Ez megel�zhet� a n�veked�s sor�n, az energiabevitel korl�toz�s�val.

K�lciumot, de ne sokat!

A t�pl�l�k kalciumtartalma jelent�sen befoly�solja a csontrendszer fejl�d�s�t. A magas kalciumbevitel hat�ssal van a szervezet bels� egyens�ly�ra, befoly�solja a hormon�lis szab�lyoz�st. Ennek k�vetkezt�ben a v�r magas k�lciumszintje, illetve alacsony foszforszintje alakul ki.

Ezek alapj�n meg�llap�that�, hogy a kalcium-t�ladagol�s k�ros a nagytest� kuty�k csontrendszer�nek fejl�d�s�re. A fenti folyamat h�tter�ben a kuty�k kalciumfelv�tel�nek b�lbeli szab�lyoz�sa �ll. A magas kalciumtartalm� t�pl�l�k etet�se eset�n a kutya nem tudja cs�kkenteni a felesleges kalcium felsz�v�d�st, ilyenkor a kalcium jelent�s passz�v transzportja k�vetkezik be.
Alacsony kalciumtartalm� t�pl�l�k etet�se eset�n azonban, fokoz�dik a kalciumfelsz�v�d�s a b�lb�l. Ilyenkor a bevitt kalcium ak�r 90%-a is felsz�v�dhat, teh�t a kutya jobban tud v�dekezni a kalciumhi�ny, mint a kalcium-t�ladagol�s ellen.

Mivel v�dj�k a porcokat?

A kuty�k fejl�d�s�t befoly�solja a t�pl�l�kban a t�panyagok egym�shoz viszony�tott ar�nya is. Az a t�pl�k kedvez�bb a nagytest� fajt�k sz�m�ra, mely alacsonyabb energiatartalm�, kalcium- �s foszfortartalma cs�kkentett, feh�rjetartalma - a kistest� kuty�k t�pl�l�k�hoz k�pest - m�rs�kelt, �gy biztos�tja a nagytest� kuty�k optim�lis n�veked�s�t. A porcv�d� �sszetev�k - mint a chondroitin szulf�t, gl�k�zamin - etet�se seg�theti az �z�letek eg�szs�ges fejl�d�s�t (ilyen p�ld�ul a z�ldkagyl�-kivonat).

A helyes ar�nyok �s sz�zal�kok

�sszefoglalva meg�llap�that�, hogy a nagytest� kuty�k n�veked�se sor�n a t�pl�l�k helyes kiv�laszt�s�val a csontfejl�d�si rendelleness�gek kialakul�s�nak kock�zata cs�kkenthet�.

A csontos v�z eg�szs�ges fejl�d�se �rdek�ben a legkedvez�bb t�pl�l�k 26% �llati eredet� feh�rj�t, 0,8% kalciumot �s 0,67% foszfort tartalmaz, valamint cs�kkentett az energiatartalma (14% zs�r). A cs�kkentett energiatartalom lass�tja a n�veked�s �tem�t, de biztos�tja a genetikailag meghat�rozott testm�ret el�r�s�t, a csont fejl�d�si rendelleness�gek kialakul�sa n�lk�l.

A v�gleges testnagys�g nem v�ltozik

Teh�t ez azt jelenti, hogy kev�sb� energiad�s t�pl�l�kkal etetve a kutya b�r kiss� lassabban n�vekszik, a v�g�n el�ri ugyanazt a testnagys�got, mint g�tl�stalanul etetett t�rsai, csak k�zben nem mennek t�nkre a csontjai, �z�letei. Az �sv�nyi kieg�sz�t�s k�rosan befoly�solja a csontok fejl�d�s�t . Az ut�bbi id�ben el�t�rbe ker�lt a porcv�d�k alkalmaz�sa, melyekr�l k�s�rletesen kimutatt�k, hogy fiatal korban seg�thetik az �z�letek eg�szs�ges fejl�d�s�t, a tov�bbi �let sor�n pedig az �z�letek m�k�d�s�t.