Az akita inu eredete eg�szen a 17. sz�zadig ny�lik vissza, nev�t a Jap�nban, Honsu sziget�n elhelyezked� Akita tartom�nyr�l kapta. Jap�n cs�sz�rok kedvenc t�rs�llatak�nt vonult be a k�ztudatba, �gy ragasztott�k r� a "kir�lyi kutya" elnevez�st is. Testfel�p�t�s�nek �s b�tors�g�nak k�sz�nhet�en f�lelmetes vad�ssz� v�lt, zs�km�nyai k�z�tt szerepelt vadkan, j�vorszarvas de m�g medve is.

Haz�j�ban, Jap�nban kultuszt teremtett �s a nemzet kuty�j�v� v�lt. Szamur�j harcosok is t�l�k mer�tettek b�tors�got, �gy k�sz�ltek fel az el�tt�k �ll� k�zdelmekre.
K�s�bb, hogy m�g agressz�vebb� �s ellen�ll�bb� tegy�k, tibeti mastiffal �s d�n doggal keresztezt�k.

Az akita inu impoz�ns kin�zet�, megjelen�se tiszteletet parancsol�. Sz�gye �s feje massz�v, pof�ja medv�re eml�keztet�. Nagyon er�s �s tekint�lyes fajta. A szuk�k �tlagos marmagass�ga 61 cm, m�g a kanok� 67 cm plusz-m�nusz 3 cm elt�r�s megengedett. A szuk�k 30-35 kg, kanok 35-40 kg k�z�z�tt mozognak.

Fizik�lis adotts�gai ellen�re nyugodt term�szet�, remek �rz�-v�d� kutya, csal�dtagjait �s otthon�t minden�ron megv�di, a f�lelmet m�g csak h�rb�l sem ismeri. K�l�nlegess�ge a f�le: kicsi, hegyes �s h�romsz�glet� f�lei vannak, amelyek a fej k�t oldal�n egyedi m�don, ferd�n el�re�llva helyezkednek el.

Sz�rzete meglehet�sen durva �s s�r�, �vente �ltal�ban k�tszer-h�romszor vedlik, amely okozhat kisebb bonyodalmat, ha lak�sban tartjuk. Az akita bund�ja csillog� �s tiszta, rajzolata tiszt�n kivehet�. Er�s jelleme miatt m�r eg�szen kicsi kor�t�l tan�tani, fegyelmezni �s nevelni kell, csak �gy v�lhat bel�le kezelhet� kutya. A csal�d kedvencek�nt hajlamos n�ha elkan�szodni �s m�s kuty�kkal agressz�ven b�nni, ha azonban t�relmesek �s meg�rt�k vagyunk, akkor igaz�n j� kapcsolatot alak�thatunk ki vele, melyet h�s�ggel �s szeretettel h�l�l meg.

Angol elnevez�s: Akita
N�met elnevez�s: Akita
Francia elnevez�s: Akita
Spanyol elnevez�s: Akita

FCI standard le�r�s: http://www.fci.be/uploaded_files/255gb2001_en.doc